demizson (bor&Élet)

3 éve gondoltam, hogy elindulok a borkedvelők útján. Ehhez az első lépés az volt, hogy bevásároltam magam az In vino veritas törzsvásárlói közé. 15 ezer forintot egy borra is el lehet költeni, de én inkább 6-7 borra osztottam szét az összeget. A legjobbnak gondoltam bor, amit vettem az egy 2003-as Bock Royal Cuvéé volt. Most megérett az idő, hogy megkóstoljuk. Kedves barátaink látogatására kaptuk elő és nagyon komoly bor, illata rendben, aroma rendben, a vége kicsit kesernyés. De nagyon ott van. Bár nem vagyok profi, de amit a Művelt Alkoholista leírt, azt éreztem is a borral kapcsolatban. Jó bor, jó vétel volt belé fektetni. Még maradt a hűtőben, kortyolgatunk még belőle.

Szerdán megtudtam, hogy a Pannonhalmi Apátsági Pincészet lett az év pincészete. Ennek nagyon örültem. Jó pincészet, és különös lelkisége van. Az Egyházban fontos a bor:

"A szőlő a lélek gyümölcse, következésképpen a bor a lélek itala. A szőlőprésből kicsorduló must (bor) nagyon sok Szőlőszemből csörgedezik, s a szőlőszemek arról a szőlőtőről fakadtak, amely Jézus példabeszédében szerepelt: „ én vagyok az igazi szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők”. A fentiek teszik kristálytisztává, hogy mi nem csak az Úr szőleje vagyunk, hanem az ő szürete is."
 

(Forrás:„A bor a Bibliában és az egyház életében”, in Görög Katolikus Szemle Kalendáriuma 2004, Nyíregyháza 2003, 49-66.)
 

Az egyházi pincészetek nem csak misére, hanem általános fogyasztásra készítenek bort. Számos kolostor szerzetesei nyugaton és keleten dolgoznak borral. Tavaly szerveztem is egy kleriális tematikájú borkóstolót. Németországtól Szlovéniáig voltak borok (borsor itt) és az apropót adó athoszi tétel különösen jó volt.

Az év pincészete apropóján szerda este mi is folytattuk a már korábban megbontott palack Tricolis Cuvéé-t. Továbbra is rendben van. Pannonhalma zászlósbora. Csak így tovább....

 Június elején Erdőbényén töltöttem feleségemmel egy hétvégét. Persze boros élményünk is volt. Homonna Attilánál egy fantasztikusat kóstoltunk. Hordóról, kísérleti tételek sorban. Ez egy külön misét megér. Aztán másnap a fárasztó biciklitúra után Karádi és Berger romkocsmáját is megnéztük. Ismét bensőséges fogadtatás, borászok gyermekei szaladgáltak az udvaron, mi meg benn kóstoltunk. Mindössze 3 tételt, de mindegyik jó volt. Három hónappal később kortyolgatjuk az emlékbe hozott Furmintot. Száraz furmint 2007-es évjáratból. Nem rossz, sőt kifejezetten jó. Érződik a fahordós érlelés, de mégis könnyű. Tetszik. Ilyen borok miatt kezdek kételkedni abban, hogy a vörösbort szeretem jobban.

De még nem dőlt el ez a kérdés....

Több éve foglalkoztat a gondolat, hogy blogírásba fogjak. Borblogot indítok. Ez most elég népszerű dolog. De nem a külső "széljárás", hanem a "megosztás" lehetősége, szándéka indít erre.

 Nem tanultam borászkodást, otthon édesapámtól, nagyszüleimtől kaptam betekintést az egyszerű szőlőművelésbe, borászkodásba, az utóbbi időben pedig olvastam, kóstoltam, vásároltam borokat. Így lassan-lassan ragadt rám a borászkodás és a bor tisztelete.

Alapvetően boros élményeimről szeretnék írni, de persze az Életről is. Hát vágjunk bele! Navigare necesse est....